A jövő bennük van.

Nem tudom, mikor vártam ennyire meccset.

Nem tudom, mikor volt bennem az a tiszta, őszinte érzés, amelyet ott láttam mind a gyerekek, mind szüleik szemében.

Nem tudom, visszatér-e valaha az igazi futball a pályákra…

Felső füves. Körülbelül 250 néző, és olyan hajtás, amilyent nagyon, de nagyon kevés helyen látunk.

Futball a javából.

Hogy miért éppen ez a meccs? Miért ez a korosztály?

Győri Marci, aki ugyanúgy szurkol a lelátón, mint bármelyik másik szurkoló, megkért minket, hogy támogassuk csapatát ezen a meccsen, hiszen ők már többször is hangos dobszóval, énekkel szurkolnak akár saját csapatuknak, vagy a többi, éppen játszó Újpesti srácnak.

Szinte mindegyik csoport képviseltette magát néhány fővel, a szurkolás az elején meg a végén már-már a klasszikus, kilencvenes évekbeli kisebb kupameccsek hangulatát idézte, a végére tartogatott izgalmas pillanatok pedig bebizonyították, hogy igenis létezik jövő, akkor is, ha a jelen Újpesten szinte atomjaira hullott.

Láttunk parádés félpályáról való végigcselezést, remek támadásokat, tudatos, okos játékot.

A döntetlen ezúttal nem a mi sikerünket hozta, de semmi sem veheti el a kedvünket, hiszen nyolc-tíz év múlva éppen ezek a srácok miatt lesz teltház a derbin.

Köszönjük ezt a délutánt a játékosoknak, és a szervezőknek!

A jövő bennünk van!

:)

Tisztelettel:FAT

További képek Kabibától hamarosan!

Hozzászólások (1)

RSS-csatorna hozzászólásai

Szólj hozzá Te is!

Kérjük, hogy jelentkezz be, ha hozzá kívánsz szólni. Ha még nincs fiókod, akkor regisztrálj!