| Befejezte őszre a B csapat | ||||
|
|
A fiatalok az előzetes elvárásoknak megfelelően a Keleti csoport középmezőnyében végeztek, bár sokan voltak, akik sereghajtóknak gondolták az igen csak fiatal csapatunkat. Hogy mégis sikerült egy aránylag tisztességes helyet elérni az annak köszönhető, hogy volt, amikor bizony kijött a csapatból, ami egyénileg mindenkiben benne volt, aki pályára lépett. Ezekre a meccsekre mondjuk azt, hogy most minden „bejött”, volt néhány ilyen alkalom az idén. Persze ez így nekem kevés! Jó néhányan ismernek és azt szokták volt mondani, mikor régebben még napi sűrűséggel írogattam, hogy igen Ő nem bántja a focistákat. Ez igaz, viszont sokkal igényesebb vagyok minden játékossal szemben, mint az, aki esetenként „lehord” majd mindenkit. Szerintem az őszi közepes teljesítményt befolyásoló tényező összetett. Csapatvezetés, csapat összeállítások és a hullámzó egyéni teljesítményekből adódott a jelenlegi állapot. Ha Kokónak a szisztémáját szeretnénk végrehajtani; miszerint a saját utánpótlásunkból építkezünk és egy idő után abból próbálunk bevételekhez jutni és bajnoki címre pályázni, akkor bizony most télen változtatásokra van szükség. Elsősorban a játékosállomány szűkítésére. El kell küldeni azokat, akik a tehetségük alapján esetlegesen az NB II szintjét ütik meg. Nekünk nem az a célunk, hogy másodosztályú játékosokat neveljünk. Főleg akkor, amikor vannak olyan játékosaink, akik kötödésükkel is Újpestiek, nem csak a tehetségükkel. Tehát a játékoskeret szigorú összeválogatása és szűkítése, hogy a megfelelő edzői stábnak ne 30 emberrel keljen dolgoznia, úgy, hogy ezekből a srácokból maximum nyolc játszik a hétvégi mérkőzéseken. A többiek duzzognak és hangulat keletkezik, ami nem jó! Miért nyolc? Azért, mert a „visszajátszók” (utálom ezt a szót), legalább hárman vannak. Apropó visszajátszás: ilyen nincs. El kell mondani, ki kell hangsúlyozni, hogy minden játékosnak a kötelessége, hogy az Újpest FC színeiben bármelyik csapatban játszik is, a maximumot nyújtsa. Nem szeretném a példák sokaságát sorolni az őszi teljesítményekről, de volt, hogy én szégyelltem magam a pályára lépők helyett. Sokszor szív és lélek nélkül osontak a pályán, nem szép látvány attól a csapattól, amelyre az a jelző volt a jellemző; hogy „Játszanak a srácok”. Kevés játék, kevés rövidpasszos játék és nagyon kevés gyors pontos átadás. Szerintem a BÉ csapatunknak olyan játékosokkal kell rendelkezni, akik bátran, gondolkodás nélkül bevethetőek bármikor az első csapatba, hiszen azért vannak. A végére hagytam a kényesebb felét az általam felvetett eredményesebb és hatékonyabb közvetlen utánpótlás létrehozásának. A szakmai stáb szerintem frissítést igényel. Nem tisztem, hogy neveket soroljak, de azt a jogot fenn tartom magamnak, hogy kinyilvánítsam: a jelenlegi edzői stáb nem megfelelő. Azért nem, mert a Koko által eltervezett „Saját nevelésű fiatalokkal a nehéz anyagi helyzeten javítani lehet” alternatíva nem hajtható végre. Szakmai gyakorlat, pedagógiai érzék és tudás, valamint a fiatalokkal való kapcsolatépítés professzionális módon. Ez alap követelmény és persze az Újpesti érzelem. Különleges elvárások, mindenkitől! De a szurkolók és az itt élő emberek nem véletlenül büszkék a 125 éves múltjukra.
A múltunkra, a jelenünkre és a jövőnkre való tekintettel jegyeztem a fenti gondolatokat.
Set as favorite
Bookmark
Email This
Hozzászólások (0)
 |
Véget ért a 2010-es őszi szezonja a labdarúgó B csapatunknak.
RSS-csatorna hozzászólásai
