| Ez történt 1885-ben I. | ||||
|
január 4. Az Amerikai Egyesült Államokban Iowa államban végre hajtják az első sikeres vakbélműtétet Európa térképe - 1885-ben (Picit nagyobbak voltunk...) február 5. Létrejön Kongó Kongó államot II. Lipót belga király személyes birtokaként (gyarmataként) kezeli. 1885-től kezdve II. Lipót belga király kegyetlen diktatúrája uralkodott egy negyedszázadon át. A Kongói Szabadállamnak nevezett terület a király magángyarmata volt, ahol milliók rabszolgamunkájával számtalan gumiültetvényt létesítettek és tartottak fenn, a népirtás módszereit alkalmazó zsoldoshadsereg közreműködésével. Az ország lakosságának létszáma ebben az időszakban 15 millióval csökkent. (Tehát évente egymillió fővel) 1908-ban a nyílt terrort felszámolva Belgium átvette a hatalmat a közigazgatás fölött. Az országot ettől kezdve Belga-Kongónak nevezték, megkezdődött a bányakincsnek kiaknázása és az ültetvények megalapítása. Belga-Kongó függetlenségét 1960. június 30-án kiáltotta ki Kongói Köztársaság néven. A köztársaság a Franciaország kormányozta Közép-Kongó helyén jött létre, amikor 1960-ban kivívta a függetlenséget. Az új állam negyed évszázados kísérlete a marxizmussal 1990-ben – a közép-európai kommunista rezsimek bukásával egyidőben – véget ért, 1992-ben demokratikus úton választott kormányt iktattak be. február 27. elhunyt Éber Nándor országgyűlési képviselő, hírlapíró (* 1825) Éber Nándor az 1848/49-es szabadságharcbanaz Országos Honvédelmi Bizottmány mellett nyert alkalmazást, majd Debrecenben a Szemere-kormány 1849. április 14. utáni megalakulásakor a magyar külügyminiszterium szervezésében mint elnöki titkár vett részt gróf Batthyány Kázmér külügyminiszter alatt. Világos után ő is külföldre menekült és Konstantinápolyban folytatta életét, hol a kelet társadalmi, politikai és diplomáciai viszonyait tanulmányozta.
március 8. elhunyt Bátori-Sulcz Bódog honvéd ezredes (* 1804) 1824-ben lépett a császári hadseregbe. 1848 tavaszán nagyothallása miatt főhadnagyi rangban nyugalmazták, ő azonban önkéntesként visszatért az itáliai fronton harcoló századához. A pesti forradalom hírére hazatért és felajánlotta szolgálatait a szerveződő magyar honvédségnek. Októbertől a Bars vármegyében szerveződő 17. honvédzászlóalj századosa volt. Decembertől őrnagyi rangban a zászlóalj parancsnokává nevezték ki és beosztották a Franz Schlik vezette császári csapatokkal harcban álló felső-tiszai hadtesthez. A hadtest december 11-én a budaméri ütközetben, majd Mészáros Lázár parancsnoksága alatt, 1849. január 4-én a kassai ütközetben is vereséget szenvedett, ezért többször is újjá kellett szervezni. A második átszervezéskor a hadtest Klapka György parancsnoksága alá került és Schulcz lett az egyik dandár parancsnoka. Ebben a beosztásban részt vett a január 31-ei tokaji ütközetben, a kápolnai csatában, majd a tavaszi hadjárat ütközeteiben is. A Bátori nevet e harcok során katonáitól kapta, melyet hivatalosan is felvett. Vitézségéért áprilisban alezredessé léptették elő és megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. Június végén a II. hadtest egyik hadosztályának parancsnokává nevezték ki, de ő visszahelyeztette magát régi parancsnokához, így Klapka vezérőrnagy helyettese lett a komáromi várban. Augusztusban ezredessé léptették elő. A vár kapitulációjakor ő is amnesztiát kapott. A szabadságharc után bátyja anyagi támogatása mellett teljes visszavonultságban élt. Megírta emlékiratait, melyet 1870-ben adtak ki Pesten. március 13. megszületik Mező Ferenc, magyar sporttörténész, tanár, olimpiai bajnok († 1961) Gyerekkorától kezdve erősen érdekelődött az atlétika, a tenisz, a birkózás és a céllövészet, általában a sport iránt. Első könyve 1923-ban jelent meg Az ókori olimpia címmel. Az 1928-as amszterdami olimpián szellemi olimpiai bajnokságot nyert Az olimpiai játékok története című munkájával, ami könyv alakban magyarul (1929), majd németül (1930) is megjelent. 1947-ben a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke, 1948-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja lett.
március 29. megszületik Kosztolányi Dezső, író, költő, műfordító, újságíró († 1936) 1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán, Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató és Brenner Eulália gyermekeként. A gimnáziumot Szabadkán kezdte, majd önképzőköri konfliktusa miatt (magyartanárára tett megjegyzést) kicsapták, s magántanulóként, Szegeden tette le az érettségit. 1903-ban Budapestre ment, s beiratkozott a bölcsészkar magyar–német szakára. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot - Négyesy professzor stílusgyakorlatain - Babitscsal, Juhász Gyulával, akikkel aktív levelezésbe is kezdett. Hatással voltak rá többek között a kortárs Zalai Béla filozófiai munkái. 1904-ben beiratkozott a bécsi egyetemre, ahol Hegel filozófiájáról, Grillparzerről, Schillerről hallgatott szemináriumokat. 1905-ben hazatért, de nem ment vissza az egyetemre, hanem újságíró lett. Első cikkei többek közt a Szeged és Vidékében és a Bácskai Hírlapban jelentek meg. 1906-ban a Budapesti Napló kérte fel munkatársnak Ady helyére, aki akkor épp Párizsból küldte tudósításait. 1907-től A Hét is rendszeresen hozta verseit, műfordításait, kritikáit. 1907-ben jelent meg első verseskötete, a Négy fal között – elismerő a fogadtatás, egyedül Ady bírálta. Recenziójának lényege, hogy Kosztolányi irodalmi író, nem életdokumentumokat írt, hanem irodalmi témákat versel meg. Szász Károlyéhoz hasonlította költészetét. Kosztolányi a későbbiekben kilenc cikket írt Adyról. Az utolsó a legnagyobb horderejű. 1929-ben A Toll körkérdést intézett az írókhoz: mit jelent számukra Ady öröksége. Kosztolányi válasza: Írástudatlanok árulása – különvélemény. Trianon után fölfokozódott az Ady-kultusz, s Adyt hivatalosan is beemelték a magyar irodalomtörténetbe. Erre a kultuszra született meg válaszként az írás, mely átmenet esszé és pamflet között. Kosztolányi szerint Ady költészete időszerűtlen, az általa képviselt magatartás visszautalja őt a XIX. századba. Elutasította szerelmi költészetét is, mely nem újszerű, hanem mélyen konvencionális. Bírálólag szólt Ady ún. nyelvteremtő zsenijéről, mely szerinte egyszerűen a magyar nyelv ismeretének hiányából fakadt. Rámutatott arra, hogy az Ady-kultusz, illetve költészetének kizárólagossá tétele gátat emel a magyar líra fejlődése elé. 1913-ban házasságot kötött Harmos Ilona színésznővel, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit például a Nyugatban is. Fiatalkorában erotikus tartalmú regényt is írt, Mme Chaglon üzletei címmel. 1915-ben született fiúk, Kosztolányi Ádám, aki szintén próbálkozott az írással, s néhány szövege meg is jelent lapokban. Mint sok írástudó és művész, Kosztolányi az első napokban még támogatta a Tanácsköztársaságot. A bukás után az Új Nemzedék című lap Pardon rovatának szerkesztője lett, melynek cikkei vitriolos hangon szólnak a Tanácsköztársaságról és annak vezetőiről. Emiatt éles támadások érték Kosztolányit mind jobb-, mind baloldalról. A lap Horthy Miklós egyik befolyásos emberének, Bangha Béla páternek az érdekszférájába tartozott, s ő tartotta fontosnak egy olyan írói nagyság foglalkoztatását, mint Kosztolányi. A Pardon-cikkek mindegyike névtelenül jelent meg, s nehéz kideríteni, melyiket írhatta pontosan Kosztolányi, mivel többen is írták azokat. Az akkori jobboldal képviselői közül Szabó Dezsővel támadt éles vitája. 1933-ban mutatkoztak betegsége (rák) első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíróüdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt. 1936. november 3-án halt meg Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat emlékszámmal adózott emlékének, melyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is. április 12. Létrejön az Erdély-részi Magyar Közművelődési Egylet Kolozsvári egyetemi oktatók, ügyvédek és tisztviselők hozták létre a magyar nyelv és kultúra terjesztése érdekében az Erdély-részi Magyar Közművelődési Egyletet. Terveikhez a szükséges pénzt jótékony célú bálokon és egyéb adományokból szedték össze. (A fővárosban, pl. egy nagy kávéház évi 25 forintot fizetett az EMKE név használatáért.) Az EMKE munkája lelkészek és tanítók segélyezésével kezdődött, majd iskola alapításokkal, s részben közgazdasági tevékenységgel folytatódott. Egy évtized alatt 45 iskolát, 25 óvodát, 16 egyházat, 45 népkönyvtárat létesítettek, illetve segélyeztek. Pénzt gyűjtöttek Petőfi, Kőrösi Csoma, Mikes Kelemen szobraira. Kiemelt figyelmet szenteltek az erdélyi ipar pártolásának, kiállításokat szerveztek. Negyedszázad leforgása alatt az ország legnagyobb egyesületévé vált, de növekvő vagyona ellenére, jelentősége a századforduló után lecsökkent. Működése alatt 3 millió forintot fordított segélyezésre, 268 iskolát épített vagy segített, 77 óvodát és 214 népkönyvtárat állított fel. április 13. megszületik Lukács György, filozófus, esztéta, egyetemi tanár († 1971) Születési nevén Löwinger György Bernát filozófus, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó, az MTA tagja (1948-tól). Híresebb, mai is tanított művei: -Világirodalom, -Magyar irodalom–magyar kultúra, -Történelem és osztálytudat, -A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika – A regény elmélete, -A fiatal Hegel, -A társadalmi lét ontológiájához – Szisztematikus fejezetek; Történeti fejezetek - A modern dráma fejlődésének története, -A különösség, mint esztétikai kategória, -Az ész trónfosztása -Az esztétikum sajátossága I-II., -A konszolidáció kísérlete, -A művelődési munka kérdéséhez április 16. megszületik Weiner Leó, zeneszerző († 1960) Magyar zeneszerző, a 20. századi magyar zene konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselője. Koessler János tanítványa volt Budapesten. 1906-tól tanított, előbb a Fodor Zeneiskolában, majd 1908-tól Zeneakadémián. 1928-ban karmester nélküli kamarazenekart szervezett, amely az ő irányítása mellett működött. 1957-ben nyugalomba vonult, de egy évig még ezután is tanított a Főiskolán. A zeneszerző születésének évfordulója alkalmából április 7-én adják át a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Weiner Leó Kuratóriuma által alapított Weiner Leó-díjat. A díjat azok a kiváló zeneművészek és -tanárok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok évtizeden át odaadó és eredményes művészi és tanári munkásságukat. Nevét a főváros VI. kerületében utca viseli. április 19. megszületik Gózon Gyula, színművész († 1972) Érsekújváron született, de szülei Esztergomban éltek, ő is itt nevelkedett.[1] Rákosi Szidi magán-színiiskoláját végezte el. Pályáját ugyan Nagyváradon kezdte, ismertté akkor vált, amikor Nagy Endre szerződtette kabaréjához Budapesten. Egy évad után jött a Népopera, megint a kabaré, majd 1919-ben a Király Színház tagja lett 1917-ben vette feleségül Berky Lilit, aki a saját vállakozásukban megindított Muskátli Kabaré primadonnája volt. A házaspár gyakran lépett fel együtt. 1927-től a Belvárosi Színház, 1929-től az Új Színház tagja lett. Az operett mellett mindig vonzotta a drámai színjátszás: a Nemzeti Színház először 1935-ben szerződtette. Bár a zsidótörvények őt is leparancsolták a színpadról, 1945-ben visszatért a Nemzeti Színházhoz, amelynek élete végéig tagja maradt. Összesen 90 filmben játszott főszerepet (már a némafilm korában megjelent a vásznon.) Filmalakításai méltán növelték népszerűségét. Hattyúdala az „Egy öreg színész emlékei” című írása volt, amely halála előtt nem sokkal, 1972. február-márciusban jelent meg a Nők Lapjában. április 25. Szabályozzák a főrendiház összetételét A főrendiház reformja nem korlátozta az arisztokrácia súlyát, de a `szegényebbek`, az évi 3000 Ft földadónál kevesebbet fizetők már nem lehettek tagjai. Kimaradtak a címzetes püspökök és a főispánok, bekerültek az egyéb felekezetek egyházi vezetői és az országos bíróságok elnökei. A főrendiház 1918. novemberéig működött ebben az összetételben. április 29. megszületik Frank Jack Fletcher amerikai admirális († 1973)
Set as favorite
Bookmark
Email This
Hozzászólások (0)
![]() |
| Módosítás: ( 2009. október 02. péntek, 22:39 ) |









