május 13.  Törvényt hoznak az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjáról

május 22.  elhunyt Victor Hugo, francia író (* 1802)

Édesapja, Joseph Leopold Sigisburg Hugo (1773 – 1828) Napóleon seregében szolgált, a tábornoki rangot szerezte meg. Ősei földművesek és iparosok voltak. Édesanyja, Sophie Trébuchet (1772 – 1821) korán árvaságra jutott, felmenői közt tengerészek és ügyvédek szerepeltek. A katonatiszt apát sűrűn helyezték át egyik városból a másikba, így a gyermek Hugónak ifjúkora szüntelen vándorlással telt Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban, végül visszatértek Párizsba. 1814-ben szülei elváltak, két bátyjával – Joseph Abellel (1798 – 1855) és Eugène-nel (1800 – 1837) – anyjával maradt.

1822-ben feleségül vette Adéle Foucher-t, négy gyermeke született. 1833-ban megismerte életre szóló szerelmét: Juliette Drouet-t. 1848-ban a Köztársaság szószólója volt, Bonaparte államcsínye (1851. december 2)-után emigrált (Brüsszel, Guernsey sziget). Csak 1870-ben tért haza, a republikanizmus híve volt, a szabadság és levert forradalmak jelképévé vált, hozzá zarándokoltak a haladás hívei. Halála és temetése valóságos apoteózis volt.

Barátja volt Honoré de Balzacnak, akit rendkívül nagyra becsült és a temetésén is beszédet mondott.

Ismertebb művei:

-A Párizsi Notre-Dame (Notre Dame De Paris) 1831

-A nyomorultak (Les Misérables) 1862

-A nevető ember 1869

-Kilencvenhárom 1873

május 31. megszületik Simon Jolán, színésznő, előadó művésznő († 1938)

Simon Jolán Kassák Lajos felesége volt.

Az Egyesült Izzóban munkásként dolgozott. Szavalókórusokat vezetett. Elvégezte Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját. 1920-ban követte Kassákot a bécsi emigrációba. A Tett, majd Ma c. lapoknál csoportosuló Kassák kör előadásain – Budapesten, Bécsben, Prágában, Kassán, Érsekújvárott, Ungváron és Berlinben – az avantgárd mestereinek alkotásait szólaltatta meg: Kassák, Barta Sándor, Hans Arp, Kurt Schwitters, Richard Huelsenbeck, Ivan Goll, Hugo Ball, Apollinaire, Blaise Cendrars, Marcel Lecomte műveit.

Kassákkal 1926-ban tértek haza. A Munka Körben szavalókórusokat szerveztek, ezeken lépett fel. 1936-tól kezdődően „népjóléti megbízottként” a segélyre jogosultak életkörülményeit vizsgálta. A tapasztaltaktól kétségbeesett, és öngyilkos lett.

Temetésén Kéthly Anna mondott gyászbeszédet.

Kassák csak 25 év múlva emlékezett meg róla végre egy versben: Rekviem egy asszonyért

június 16. Megalakul az Újpesti Torna Egylet

A XIX. században az ipar robbanásszerű fejlődése nagy változásokat hozott egy addig jelentéktelen község életében a főváros tőszomszédságában. A technika és a modern kultúra fejlődésével együtt nőtt naggyá hazánk legnagyobb gyárvárosa, Újpest.

A dinamikusan urbanizálódó község éltető eleme volt az ipar, amely megteremtette Újpest minden irányú előrehaladásának anyagi körülményeit.

1885-ben néhány sportolni vágyó újpesti fiatalember megalapította a ma már 124 éves Újpesti Torna Egyletet. Minthogy a testedzést ekkoriban hazánkban a tornasport jelentette, ezért természetes volt, hogy az újpesti sportolók első tömörülése e sport jegyében ment végbe. Az alapítók az ifjúság tüzes lelkesedésével álltak az új eszme híveinek sorába és kitartó munkával láttak neki a fiatal egyesület megszervezésének.

Goll János kereskedelmi iskolai tanár, akinek lakásán az újpesti Deák utcában immár nem először jöttek össze legjobb barátai, név szerint: Berényi Antal, Székely-Sonnenfeld Ábris és Ugró Gyula, koccintásra emelte poharát. A nagy és szép vállalkozásra ittak, most még csak ők négyen. Volt bennük öröm is, szorongás is, de az első igen fontos lépést megtették. Ezzel indult az UTE családi időszámítása.

A hivatalos zászlóbontásra valamivel később került sor. Húsz lelkes ifjú 1885. június 16-án a piactéri iskola egyik tantermében kimondja az Újpesti Torna Egylet megalakulását. A rövidesen csatlakozó tagok száma mindössze 78. Ennyien fogadják el a klub jelszavát: Egység, Épség, Egyetértés, s egyúttal azt is, ami a későbbiekben a folytonosságot jelzi és jelképezi: legyen az UTE színe lila-fehér.

Az alakuló közgyűlés azonnal megválasztja az egyesület első vezérkarát:

• Elnök - mi sem természetesebb - Goll János
• Alelnök: Farkas Gyula
• Titkár: Ugró Gyula
• Pénztáros: Székely-Sonnenfeld Ábris
• Ellenőr: Eisner Róbert
• Jegyző: Héderváry-Hádl Sándor
• Ügyész: Dr. Kolpaszky István
• Művezető: Berényi Antal

A vezérkar első dolga az, hogy tornaterem után nézzen, ám anyagi lehetőségeik szűkösek, megfelelően felszerelt testedző helység akkoriban még az újpesti iskolákban sincs. A körülményekkel megalkudva az István téren frissiben felépült Heisz Tamás - féle ház két kis szobáját veszi bérbe az UTE, ennyire futja az alapítók összeadott garasaiból. A következő lépés: a két kis szobát nagyobbá varázsolni. Nincs mit tenni, le kell dönteni a közfalat, különben nem jut hely a gimnasztikára, érdekes mozzanat ez a faldöntés, akár jelképesnek is tekinthető. Mintha az UTE már ekkor - és így is - demonstrálni kívánná, hogy a falakat nem kedveli. Noha alapító tagjai a polgárságból kerülnek ki, az egyesület sem elveiben, sem gyakorlatában nem zárkózik el más társadalmi osztályok elől. A munkásság elől sem, amely az iparosodó községnek a legnagyobb osztálya lesz, s így a sportélet bázisa. Amikor annyi más klub mesterséges sorompókat emel és a korszak kasztszellemét érvényesíti, az UTE már születésekor is eléggé tágra nyitja kapuit, s ehhez a magatartásához a jóval későbbi, lelket-gerincet nyomorító időkben is hű marad.

Térjünk azonban vissza a hőskorhoz. Alig, hogy leomlik a klubház két szobáját elválasztó fal, jókora törmelékhalmazt hagyva maga után, már újabb és újabb - mai szemmel kisszerű, sőt nevetséges - gondokkal találja magát szemben az UTE gárdája. Használt csert kell például kunyerálni a Wolfner-Gyártól, hogy legyen mivel bekenni a padlót. A cser illata pedig nem valami kellemes. A tornászok szerencsére állják a bűzt, kitartóan csiszolják gyakorlataikat.

A kezdeti ambíció halhatatlan bizonysága az a tény, hogy az UTE születésével egybeeső 1885. évi országos kiállítással kapcsolatosan megtartott országos tornaversenyen az UTE 40 tagú tornász-csapata már részt vett, és a díjazott csapatok között szerepelt és elismerő oklevelet kapott győzelme jutalmából. A lila-fehér színek tehát már az első startnál győzelmet arattak!

Csak hát tornaszer is kellene a győzelmek gyarapításához, ehhez pedig sok pénzre van szükség. Ekkor - és korántsem utoljára - a szerencse veszi pártfogásába az egyesületet. Nem várt ajándék hull az újpestiek ölébe: alelnökük Győri Farkas Gyula 60.000 forintot örököl és ennek számottevő részét az UTE javára ajánlja fel. Így szerez a klub korlátot, lovat, köteleket, sőt súlyzókat, vívósisakokat, tőröket, s egyéb sporteszközöket is. A tornaszakosztály már ezek után nem árválkodik egymagában, létrejön az újpesti vívók szakosztálya, majd - harmadikként - az atlétáké.

Az UTE Újpesten nemcsak a sportot jelenti a község lakói számára, de messze földön híres mulatság kitűnő szervezője is. Az évről-évre sikeresen megrendezett farsangi UTE-bál belépőjegyeiből és a felülfizetésekből csinos jövedelmet húz már az egyesület. Az UTE-bál hamarosan Újpest nagyközség reprezentatív táncestéje lesz. S nem utolsó sorban: kulturált reklámozója a testnevelésnek, a szervezett sportnak.

Eddig a kezdetekről szóltunk. Az UTE a későbbiek folyamán az ország legnagyobb sportegyesületévé nőtte ki magát, szinte valamennyi sportágban élen járt, és a mai napig is magasan a legtöbb olimpiai pontot szerzi a hazai sportegyesületek között.

augusztus 1.  megszületik Hevesy György, magyar vegyész († 1966)

Nobel-díjas magyar kémikus.

Kifejlesztette a röntgen fluoreszcenciás analitikai módszert, felfedezte, hogy a szamárium radioaktív alfa-sugarakat bocsát ki magából. Valamint itt kezdte a radioaktív izotópok alkalmazásának a növények és állatok anyagcsere-folyamatainak vizsgálatait is. A módszer lényege, hogy apró mennyiségben hozzákeverik a radioaktív izotópot a vele kémiailag azonosan viselkedő elemhez, amely bármely szervezetbe juttatva sugárzással jelzi a megtett útvonalat. A mai orvostudomány rengeteget köszönhet e módszer kifejlesztésének.

1885. augusztus 25. átadják rendeltetésének a budapesti Szent István kórházat

A város polgári kórházai még a XVIII.század elejének pestisjárványai közepette épültek. Budapest a kiegyezés után, világvárosi ambicióihoz méltó modern kórházat igényelt. Ezek közül volt az első , az 1885. augusztus 5-én megnyílt, Üllői úti Új kórház, mely csak később 1894-ben vette fel a Szent István nevet.

szeptember 22.  megszületik Benedek Marcell, író és műfordító († 1969)

Benedek Marcell tanár, író és műfordító. Benedek Elek író fia. A Magyar Irodalmi Lexikon (I–III., Bp., 1963–65) főszerkesztője volt. Lukács Györggyel és Bánóczi Lászlóval a Thália Társaság alapítója. 1963-ban Kossuth-díjat kapott

szeptember 30. elhunyt Csengery Imre magyar királyi honvédelmi miniszteri tanácsos, költő (* 1819)

Bihar megyének 1848., 1861. és 1867. főjegyzője, a hosszúpályi kerületnek az 1865–1868. országgyűlésen képviselője. 1861-ben a felirati párthoz és később is Deák Ferenc környezetéhez tartozott. 1869-ben miniszteri tanácsosnak hivatott a honvédelmi minisztériumba, hol az első években nagy törvényismeretével és szervező képességével, kiváló szerepet játszott; későbben is a törvényjavaslatok szerkesztésénél mindig befolyt. Mint Bihar megye főjegyzője oly kedveltségnek örvendett, hogy a megye közönsége arany tollal tüntette ki.

október 8.  elhunyt Hornyik János levéltáros, történész (* 1812)

Kecskemét örökös tiszteletbeli főjegyzője. Az 1867 októberében megindult Kecskeméti Lapoknak főmunkatársa, 1870-től 1872-ig szerkesztője, 1878-ban ismét főmunkatársa és 1879-1880-ig szerkesztőtársa volt. Vezette a közművelődési s tanügyi rovatokat, „a történelemből vett példákkal igyekezett hatni a pártok súrlódásainak mérséklésére”. Másvilági levél címmel 1869-től több humorisztikus levelet írt, melyekben a régi kor dicsőítése mellett a pártoskodás elfajulásait ostorozta. Többnyire saját neve alatt írt, kevés névtelen közleményen kívül a Hadadi Boldizsár és Boldogréti Víg László álneveket is használta.Hosszú betegeskedés után 1885-ben hunyt el. Ma Kecskeméten körút viseli a nevét. Szobra a kecskeméti pályaudvarhoz közeli Kodály Zoltán téren áll.

október 12.  Megkezdődik az Országház építése

1885. október 12-én volt az Országház építkezését megindító első kapavágás az akkori Tömő téren, a mai Kossuth Lajos téren. `Az országgyűlés mindkét házát befogadó Parlament építését az 1880. évi LXIII. tc. rendelte el. A pályázatra 20 pályamű érkezett, amelyek közül Steindl Imre átdolgozott terveit fogadták el 1884-ben. Az eklektikus-neogót épület, amely a XIX. század végének legnagyobb szabású együttese, 1885-1904 között épült fel. A félkész épületben 1896. június 8-án, a millennium idején először gyűltek össze ünnepi ülésre a honatyák, majd 1902. október 8-án tartották az első országgyűlést, a végleges átadásra 1904-ben került sor. Itt valósult meg az országban az első távfűtés. Az alsó- és a felsőház önálló két szárnyát a köztük lévő kupola foglalja össze. A gótikát a finoman faragott tornyok és fiatornyocskák idézik. Az épületet 88 szobor díszíti: a dunai oldalon Árpádtól és vezéreitől V. Ferdinándig az uralkodókat, a Kossuth téri oldalon az erdélyi fejedelmeket, hadvezéreket és vitézeket ábrázolnak. A Kossuth téri főhomlokzat kiugró középrésze a delegációs termet és a barokk díszlépcsőházat foglalja magába, melynek freskóit Lotz Károly festette. A közös üléstermet a kupola alatt alakították ki. A termekben Körösfői-Kriesch Aladár, Vajda Zsigmond, Rudnay Gyula és mások képei láthatók. A dunai oldal földszintjén kapott helyet az Országgyűlési Könyvtár. A puha mészkőből készült faragványokat a városi levegő tönkreteszi, ezért cseréjük folyamatos.

október 29.  megszületik Tihanyi Lajos, magyar festőművész († 1938)

A magyar avantgárd egyik kiemelkedő alkotója. Egyik alapító tagja volt a Nyolcak csoportjának. Később csatlakozott az aktivizmus köréhez, a Ma (Kassák Lajos lapja) c. avantgárd folyóirat festőihez. Stílusa Cézanne-ból indult ki, és kubista irányban haladt. Hatott rá a fauveizmus, és az expresszionizmus, (Oskar Kokoschka) is.

Művészetében a tárgyiasság és az analitikus formabontás feszültségeit kutatta.

Az 1920-as évek végén Párizsban telepedett le és festészete nonfiguratív irányt vett. Legtöbb művét itthon a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, vannak képei a székesfehérvári Deák Gyűjteményben is.

1885-ben Texasban Waco városában forgalomba hozzák a Dr. Pepper üdítőt

október 31.  elhunyt Apor Károly császári és királyi kamarás

Iskoláit Nagybányán kezdte, középiskolai és jogi tanulmányait 1835–1836-ban a pozsonyi jogakadémián, majd a bécsi Theresianumban végezte. 1837-ben az erdélyi udvari kancelláriánál gyakornokoskodott; a következő évben már Kolozsvárra, az erdélyi főkormányszékhez tették át és még azon évben Marosvásárhelyre, a királyi táblához joggyakornokul, 1842-ben pedig számfeletti táblai ülnökül kineveztetvén, az erdélyi országgyűlésnek is hivatalból tagja volt. Itt a konzervatív párthoz csatlakozott. Az 1848–1849-es szabadságharcban, mint nemzetőr vett részt; de az év végén, mikor a dolgok rosszabb fordulatot vettek, Galícián át Bécsbe menekült. 1849 végén visszatért Erdélybe s törvényszéki szolgálatot vállalt. 1853-ban elnök lett a fogarasi törvényszéknél; 1854-ben a nagyszebeni törvényszékhez, mint előadó, majd a marosvásárhelyi törvényszékhez mint elnök helyeztették át; 1857-ben az úrbéri törvényszéknek, 1860. július elején pedig a főtörvényszéknek lett elnöke. 1861. június 17. az erdélyi törvényes királyi tábla elnökévé; végül 1869. május elején az újonnan fölállított marosvásárhelyi királyi ítélőtábla elnökévé neveztették ki. Egyike volt Erdély legkitűnőbb gazdáinak, különösen a gyümölcs- és bortermelés terén. 1872-ben a vaskoronarend másodosztályú keresztjét kapta. Legelső fényképésze volt az országnak. Mikor a fogarasi törvényszéknek elnöke volt, akkor kezdett Franciaországban a fényképészet elterjedni. Apor azonnal megtanulta a mesterséget és egész kis műtermet rendezett be. A székely-egyletnek és az erdélyi gazdasági egyletnek is elnöke volt.

Értékes, 12 000 kötetből álló könyvtárát részben, az 1848–49. magyar szabadságharcot illető igen gazdag apró nyomtatvány-gyűjteményét pedig egészen az erdélyi múzeumnak hagyományozta.

november 10. Az első „komoly” út motorkerékpárral

1885. november 10-én tette meg első, 3 km-es útját Cannstadtból a Stuttgart melletti Untertürkheimbe az a motorkerékpár, amelyet a német Gottlieb Wilhelm Daimler és Wilhelm Maybach tervezett 1883-ban, s Daimler fia, Paul vezetett. A négyütemű motor teljesítménye 0,5 lóerő volt, s felborulás ellen két kis támasztókereket szereltek rá. Hajtószíj vitte át a forgómozgást a keréktárcsára, a szíj két helyzetével kétféle sebességet lehetett elérni. A jármű váza fából volt. Az első szériában gyártott motorkerékpár 1893-ban került ki egy müncheni gépműhelyből.

Források:

Wikipedia

Múlt – kor történelmi hírportál

ute1885.hu – az Újpesti Torna Egylet hivatalos oldala

képek: google, flickr

Hozzászólások (0)

RSS-csatorna hozzászólásai

Szólj hozzá Te is!

Kérjük, hogy jelentkezz be, ha hozzá kívánsz szólni. Ha még nincs fiókod, akkor regisztrálj!